Örömmel köszöntjük a Kozma és Fáy Ügyvédi Iroda, Budapest egyik legrégebbi kártérítéssel foglalkozó ügyvédi irodájának honlapján! Bízunk abban, hogy hamarosan személyesen is találkozhatunk Önnel, addig is szeretnénk, ha ezen a módon is megismerné ügyvédi irodánkat, tevékenységünket és segíteni abban, hogy megtaláljon bennünket.

Ügyvédi irodánk 1991-óta foglalkozik közlekedési, kártérítési és biztosítási ügyekkel, illetve társasági-,cégjogi és munkajogi problémákkal. Ügyfélkörünk elsősorban közlekedési balesetekben érintett (eljárás alá vont, károsodott) vagy más módon kárt szenvedett magánszemélyekből valamint az autójavító iparban tevékenykedő kis- és középvállalkozásokból áll. Képviseletüket a biztosítókkal folytatott peren kívüli tárgyalásoknál, bírósági peres vagy szabálysértési ügyekben látjuk el, szükség esetén igazságügyi (műszaki, gépjármű, építész, orvos stb.) szakértő közreműködésével. Irodánk másik fő profilja a velünk szerződésben álló kis-, és középvállalkozások társasági és cégjogi képviselete, az alapítástól kezdődően a működés során felmerülő valamennyi munka-, és társadalombiztosítási jogi problémák megoldásáig.  Munkánkat az ügyvédi iroda korszerű technikai és számítógépes felszereltsége, valamint több ezer darabos ítélettára segíti.

Honlapunk tartalmának kialakításánál figyelemmel voltunk a Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének az ügyvédi honlap tartalmáról szóló 2/2001. (IX.3.) számú állásfoglalására, ezért ha az itt találhatóakon túl további információra lenne szüksége, kérjük keresse meg titkárságunkat, ahol minden kérdésére igyekszünk válaszolni (kapcsolat menüpont).

Az alábbiakban ügyvédi irodánk fő profilját, a kártérítési jogot ismertetjük meg kedves Látogatóinkkal:

A kártérítés általános szabályai:

Ptk. 339.§ (1) Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

A polgári jogi kártérítési felelősségnek négy egymással összefüggő, de megkülönböztethető eleme van: a.) jogellenesség, b.) felróhatóság, c.) kár, végül d.) okozati összefüggés a felróható kötelességszegés és a kár között.

A törvény csak általános szabályt állapít meg, a fő elemek meghatározásával. Ennek megfelelően a kártérítési felelősségi jogban nagy jelentősége van a bírói gyakorlatnak.

Kártérítési szabályok veszélyes üzemi felelősség (pl. gépi meghajtású közlekedési eszközök) esetében:

Ptk.345.§ (1) Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni arra is, aki az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységével másnak kárt okoz.
(2) Nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyiben a károsult felróható magatartásából származott.
(3) A felelősség kizárása vagy korlátozása semmis; ez a tilalom a dologban okozott károkra nem vonatkozik.
(4) A kártérítési követelés három év alatt elévül.

A biztosító felelőssége:

A modern kártérítési jog egyik jellemző szereplője a biztosító, aki a biztosítottat mentesíti annak a kárnak a megtérítése alól, amelyet ő okozott és amelynek megtérítéséért a jogszabály szerint felelősséggel tartozik. A felelősségbiztosítás esetén nem a biztosított a károsult, hanem egy harmadik személy, akinek a biztosított okozott kárt. A biztosító a szerződésben meghatározottak szerint köteles a biztosított helyett helytállni. A károsult és a biztosító között nincs közvetlen jogviszony, azonban a károsult a gépjármű felelősségbiztosítása alapján a biztosítót közvetlenül is perelheti.

A kártérítési felelősség módja, a kártérítés mértéke:

Ptk.355.§ (1) A kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig az nem lehetséges, vagy a károsult a helyreállítást alapos okból nem kívánja, köteles a kárt megtéríteni.
(2) A kárt pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják. A kár természetben való megtérítése különösen akkor lehet indokolt, ha a kártérítés tárgyát a károkozó maga is termeli, vagy az egyébként rendelkezésére áll.
(4) Kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.

A kártérítés esedékessége:

Ptk.360.§ (1) A kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes.